Így készül nálunk az igazi bográcsos ízvilág a konyhában
Kezdésnek a húst szépen felkockázom, de nem túl apróra, mert szeretem, ha van mit harapni. Fontos, hogy ne vizesen dobjam a lábasba, különben csak főni fog, nem pirulni. A hagymát közben apróra vágom, és az olajon addig dinsztelem, amíg egészen üveges nem lesz. Amikor már kezd aranyszínűvé válni, rádobom a marhát, és nagy lángon addig pörgetem, amíg minden oldala kap egy kis színt.
Ha lepirult, jöhet a paprika, a só és a bors. Vizet ilyenkor még véletlenül sem adok hozzá! Leveszem a lángot a minimumra, lefedem, és hagyom, hogy a saját gőzében puhuljon. Időnként ránézek, megkeverem, és amikor már félig kész, akkor dobom bele a felaprított paradicsomot is, ami segít abban, hogy a szaft még sűrűbb legyen.
Az utolsó simítás: a boros mámor
Nagyjából egy óra elteltével, amikor a hús már majdnem vajpuha, jöhet a „koronázás”. Felöntöm a vörösborral, és hagyom, hogy az alkohol elpárologjon, de az a mély, fűszeres aroma ott maradjon a rostok között. Még pár perc rotyogtatás, és kész is. Én mindig friss, puha fehér kenyeret teszek mellé az asztalra, mert ehhez a szafthoz egyszerűen vétek lenne villát használni az utolsó falatoknál.
