Bodza a népi gyógyászatban
A bodza hatóanyagai a virágokban (flavonoidok, szaponinok, ciánglikozid, klorogénsav), a bodzabogyókban (antocianinok, szerves savak, cukrok és vitaminok) és a levelekben (cseranyag, szambunigrin glikozid) találhatók, ezeket a részeket hasznosító célokat hasznosíthatjuk. Fontos tudni, ahogy korábban írtuk is, hogy a virágok, bogyók kocsányai mérgezőek, így azokat a részeket nem szabad megennünk! A term-, B-, C, D- és-vitamintartalma rendkívül magas, A- olyan ásványi anyagokat tartalmaz, mint a vas, a foszfor, a magnézium, a kálium a kalcium.
Gyakran emlegették a bodzát úgy, mint a „szegény ember patikáját”, hiszen egyszerű és ingyenes gyógyszerként alkalmazhatták minden tavasszal. A népi gyógyászatban vizelethajtásra, vértisztításra, gyulladáscsökkentésre használtak, ám főzetes megoldást jelentett a székrekedésre, a sérülések hámosítására és csillapítására vele a szemgyulladásos panaszokat is. Kedvelt gyógyszer volt a bodzafőzet megfázás, torokfájás ellen, illetve a TBC-t is próbálták gyógyítani vele. Nem csak a virágokat, bogyókat hasznosították, hanem a bodza gyökereit is. Bodzatinktúrás fürdővízzel kezelték az epilepsziákat, a gallyak levével szemölcsöket kentek be, sőt – habár ez nyilván nem használt – a betegek arccal a fa felé, a földre feküdtek, hogy beszívhassák a bodza gyógyító erejét.
A bodza levélből is készíthetünk teát, ami reumás bántalmak ellen, vizelethajtóként, lázcsillapítóként ihatjuk. Viszont a koszorúér-betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják.
Bodzalekvár készítése
Szóval kalandra fel, kár kihagyni a bodza bogyót, nem gyűjtött belőle egy vödörre valót, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot tartalmaz! Egy valamire azonban figyeljünk
