„Csak ne mondd el anyáéknak, jó?” Összekacsintós, ártalmatlannak tűnő mondat, igaz? Pedig többet árt, mint gondolnád. Elmondjuk, miért.
Megengedted unokádnak, hogy sokáig ébren maradjon? Tiltott nasival kínáltad vagy olyan programra vitted, amit a szülők nem néznének jó szemmel? Csak rákacsintasz unokádra és megkéred, hogy ne mondja el otthon. Ezek apróságok, ártalmatlan kis titkok… Mi baj lehet belőle?
Nos, nagyszülőként tudnod kell, hogy ha unokádat arra kéred, hogy titkot tartson a szülei előtt, azzal nem csak a családi kapcsolatoknak ártasz, de unokád biztonságát is veszélybe sodorhatod. Titkolózni a szülők előtt soha sincs rendben! Az „én házam, az én szabályaim”-elv rendkívül kockázatos, kétélű hozzáállás.
Miért veszélyes, ha azt mondod unokádnak, hogy ne mondjon el valamit a szüleinek?
– a szülők megkerülése bizalmatlanságot szül, mai az unokáddal közös időt is veszélyezteti
– a hazugság, elhallgatás összezavarja a gyermeket az őszinteség kérdésében és elbizonytalanítja őt a szülők kérései kapcsán
– a kiderült hazugság éket üt a családi kommunikáción és bizalmi kapcsolaton
– a titkolózás arra tanítja a gyermeket, hogy rendben van elfedni információkat a szülők elől. Ez rendkívüli módon veszélyezteti a gyermek későbbi biztonságát, hiszen annak feltétele a szüleivel való őszinte kapcsolat!
A családi bizalom fenntartásának alapja az őszinte, átlátható kommunikáció. A szülők előtti titkolózásra kérni unokád már átlép egy nagyon szigorú határt. Ne feledd: ha nyíltan nem tehetsz meg valamit, akkor egyáltalán ne tedd meg!
Nagyszülőként a családi kötelék megerősítését tűzd ki célul – ne annak meggyengítését.
