A hal kiváló része lehet az egészséges étrendnek, mivel fontos tápanyagokat, például omega-3 zsírsavakat biztosít, amelyek csökkenthetik olyan betegségek kockázatát, mint a rák, az Alzheimer-kór, a szív- és érrendszeri betegségek és a demencia, az időskori makuladegeneráció és a reumatoid artritisz. Vannak azonban bizonyos halak, amelyeket soha nem szabad enni. Sajnos az emberi ipari tevékenység, például a szénből történő áramtermelés, az olvasztás és a hulladékégetés miatt nagy mennyiségű higany kerül a vízi útjainkba, és következésképpen a bennük úszó halakba. Ahogy ez a higany bekerül a tengeri táplálékláncba, bioakkumulálódik.
Ez azt jelenti, hogy amikor a fokozatosan nagyobb halak egyre kisebb halakat esznek, a higany koncentrációja minden trofikus szinten növekszik. A túlzott higanyfogyasztás káros lehet az egészségre és higanymérgezést okozhat. Emiatt az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) és az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) iránymutatásokat adott ki az emberi fogyasztásra biztonságos higanymennyiségről, az Environmental Defense Fund (EDF), egy nonprofit szervezet, pedig javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogy mely halak fogyasztását kell kerülni.
Olvass tovább…
1. Tilápia:
Tudtad, hogy bizonyos szempontból a tilápia evése rosszabb, mint a szalonna evése? Valójában a tenyésztett halak, például a tilápia nagyobb mértékű fogyasztása felé való elmozdulás erősen gyulladáskeltő étrendekhez vezet, áll egy 2008-as, az American Dietetic Association folyóiratában megjelent tanulmányban.
A Wake Forest Egyetem Orvostudományi Karának kutatói szerint a tilápia az Egyesült Államok egyik leggyakrabban fogyasztott hala. A probléma? Nagyon alacsony a jótékony omega-3 zsírsavak szintje, és ami talán még rosszabb, nagyon magas a gyulladáskeltő omega-6 zsírsavak szintje.
A szervezetben a magas gyulladásszint fenntartása súlyosbíthatja az autoimmun betegségek tüneteit, és összefüggésben állhat krónikus állapotokkal, például szívbetegséggel, rákkal és cukorbetegséggel.
Ha mindenképpen fogyasztania kell ezt a halat, kerülje a Kínából származó tilápiát, ahol a tenyésztési gyakorlatok különösen aggasztóak. Jobb források az USA, Kanada, Hollandia, Ecuador és Peru.
Egyértelmű, hogy a vadon élő tilápia előnyösebb a tenyésztett halaknál, de nagyon nehéz megtalálni.
1.1 Atlanti tőkehal
Az atlanti tőkehal problémája inkább a környezettel és a halpopulációval függ össze, mint az emberi egészséggel. Ezt a fajt több mint ezer éven át intenzíven halászták, majd az 1990-es évek végén a halászat összeomlott. Bár az atlanti tőkehal halászata azóta jelentősen visszaesett, a populáció nehezen tudott talpra állni. A szakértők egyetértenek abban, hogy a halászat összeomlása tartós változásokat okozott az észak-atlanti táplálékláncban, és a fajt ma már a kihalás szélén állóként tartják számon.
2. Az Atlanti-óceán lepényhalai (laposhal, nyelvhal és lepényhal)
Olvass tovább…