15 évesen újabb trauma
A szülei válása után Demi egyre inkább gondozó szerepbe kényszerült, ő vigyázott labilis, alkoholproblémákkal küzdő anyjára. Közben a nevelőapja öngyilkos lett, ami tovább mélyítette a családi válságot.
Egy nap, amikor hazament, egy idősebb férfit talált a lakásban, saját kulccsal az ajtóban. A férfi megerőszakolta őt. A támadó, aki legalább háromszor idősebb volt nála, azt állította, hogy az anyja 500 dollárért „eladta” őt neki.
Demi a könyvében így fogalmaz: „Ez erőszak volt. És egy pusztító árulás, amit a férfi kegyetlen mondata tett még rosszabbá: »Milyen érzés, hogy az anyád 500 dollárért k*rvának adott el?«”
Anyja alkoholfüggősége már korábban is veszélyes helyzetekbe sodorta a lányt. Tinédzserként gyakran vitte őt bárokba, hogy együtt italozzanak, és a férfiak felfigyeljenek rájuk.
Amikor később megkérdezték, elhiszi-e, hogy az anyja tényleg eladta őt, Demi így válaszolt: „A szívem mélyén nem hiszem, hogy ez egy sima üzlet volt. De attól még ő engedte be az életembe a férfit, és ezzel veszélynek tett ki.”
Iskola helyett színészet
Nem sokkal az erőszak után Demi otthagyta a középiskolát. Elhatározta, hogy elköltözik, és új életet kezd, távol a családi káosztól. Jelentkezett egy színészválogatásra, pedig korábban soha nem tanult színészetet.
Magáévá tette azt a gondolatot, hogy addig „játssza” az önbizalmat, amíg valóban eléri, amit szeretne. Úgy érezte, már úgyis mindent elveszített, ezért nincs mit kockáztatnia.
A kitartó, makacs fiatal nő nevét hamarosan mindenki megismerte Hollywoodban: ő volt Demi Moore, aki hajlandó volt messzebbre menni az álmaiért, mint sok más, szintén színészi karrierre vágyó fiatal nő.
Dolgozott recepciósként a 20th Century Foxnál, majd eljött az áttörés. Szerepet kapott a népszerű szappanoperában, a General Hospitalban, ahol Jackie Templetont, egy elszánt oknyomozó riportert játszott. A sorozat egyik pillanatról a másikra ismertté tette, de a múltjából hozott sebek ekkor kezdtek igazán felszakadni.
Alkohol, drogok és az összeomlás szélén
A hirtelen jött hírnévvel Demi nem tudott egészségesen megbirkózni. Egyre gyakrabban nyúlt alkoholhoz és kokainhoz, hogy elnyomja a félelmeit és bizonytalanságát.
„Az volt a baj, hogy ha egyszer elkezdtem inni, nem tudtam leállni. Nem volt bennem az a kis hang, ami azt mondta volna: »Most már elég, Demi«. Nem voltak fékek” – vallotta be.
A Brazilban forgatott Riói románc (1984) idején a kokainhasználata különösen durva szintet ért el. Elmondása szerint „rengeteg kokaint” fogyasztott, és úgy érezte, „szinte kiégette az orrnyílásait”. Később azt is hozzátette, hogy a legrosszabb időszakban körülbelül kétnaponta egy nyolcada uncia kokaint szívott el egyedül.
Ironikus módon a Szent Elmo tüze című filmben egy vad, bulizós lányt alakított, miközben a való életben is egyre mélyebbre süllyedt a drogok és az alkohol világában. A film rendezői végül közbeléptek, és sürgették, hogy vonuljon be elvonóra. Ez lett a fordulópont, innen indult el a felépülés útján, amely később több mint húsz évnyi józan életet hozott neki, és amelyről úgy beszél, mint egy hatalmas ajándékról.
A kilencvenes évek csúcsa
A 90-es években Demi Moore karrierje csúcsponton volt. Egy időben ő volt Hollywood legjobban fizetett színésznője, és olyan filmekben játszott, amelyek azóta is klasszikusnak számítanak, például a Ghost és a Tisztességtelen ajánlat (Indecent Proposal).
A Ghost több mint 505 millió dollárt hozott a mozikasszáknál, és 1990 legnagyobb bevételt termelő filmje lett. Ez a siker óriási ugrást jelentett a karrierjében, és megerősítette a helyét a legnagyobb sztárok között.
Házassága Bruce Willisszel tovább növelte a hírnevét, hiszen Hollywood egyik „álompárjaként” tartották számon őket. Közben anyaként is helyt kellett állnia, miközben a nyilvánosság minden lépését figyelte.
